Szülőnevelés

Bendegúzzal arra jutottunk, hogy ötleteket kéne merítenünk a Segítség, szülő vagyok! című műsorból és meg kéne nevelnünk az apánkat. Múlt héten, mikor kiderült, hogy anya elvesztette az egyik ügyfelét, és így meg fog csappanni a családi kassza, apa tartott egy hosszú és kimerítő monológot arról, hogy mostantól csak lisztet és krumplit fogunk venni, mert az a legolcsóbb, és ne gondoljuk, hogy mostantól ugyanúgy szórhatjuk a pénzt, mint eddig, stb. Ehhez képest amikor ma visszaért a vásárlásból és átnéztem, hogy miket vett, hát... Fixa ideája, hogy ír vajat vegyen, 200g = 600 Ft. Nem hajlandó csapvizet inni, csak szénsavas ásványvizet. Sörből csak Pilsner Urquellt iszik, whiskeyből csak Jamesont, és folytathatnám a végtelenségig. Emellett pedig kiakad, ha kérek hatszáz forintot vonatjegyre. Tegnap anya megkérte őt, hogy menjen el bevásárolni. Azt mondta nem tud elmenni, mert ki akarta kapcsolni a laptopját, de a hülye Windows még telepíti a frissítéseket. Tudom, nem vagyok egy számítástechnikai zseni, de ha jól tudom, ezek a frissítések települnek, aztán a gép kikapcsol, és a művelet nem igényel asszisztálást.
Anyának pedig az utóbbi időben a szőnyeg lett a mániája. Két héttel ezelőtt hoztuk haza a két szőnyegünket a tisztítóból, azóta olyan büdösek, hogy nem lehet meglenni a közelükben. Anya napokig a kertben szellőztette őket, de semmi sem változott, aztán a slaggal locsolgatta + szárította és szellőztette a kertben, de ez se használt. Ezek után valakitől kölcsönkért valami szőnyegekre specializált elektromos tisztító berendezést, és reggel óta azokkal nyüstöli a szőnyegeket. Úgy viselkedik, mint az egyik ENT részben a legénység. Tuckernek a kapitány széke volt a szent küldetése, Hoshinak a leves, Archernek a beszéde...