Tegnap kivittem Bambit a fűszerkertbe, mert ott sütött a nap és így barátkozhatott a többi növénnyel. Most határozottan jobban fest. Eddig is tehetséges művész volt persze.
Nem akarom elkiabálni (annak mindig rossz vége van), de egészségügyi okokból úgy döntöttem, hogy abbahagyom a dohányzást. Még nagyon régen Tomi azt mondta - és csak most látom be, mennyire igaza volt -, hogy leszokni sosem lehet, csak abbahagyni. Szóval nem is a leszokás a célom, mert azt sose érném el, és akkor elkeserednék a sikertelenségem miatt. Persze nem azt mondom, hogy soha többet az életben nem akarok rágyújtani, ezt megígérni - lássuk be - botorság lenne.
Ha már egészségügyi dolgoknál tartunk, akkor itt említeném meg, hogy hólyaggyulladásom van. Nagyon fáj. Belehalni nem fogok, szóval továbbra is olvasnotok kell a baromságaimat.
Úgy néz ki, ma meglesz a kalap.
Sajnos ma fél négytől fél egyig folyamatosan dolgom lesz, de a szemem sarkából láttam múltkor a polcon A mások élete című filmet, elég jókat olvastam róla, úgyhogy érik egy megnézés. Ha a szimatom nem csal, valami currys dolog lesz ebédre.
A héten végre vége a kresznek, 13-án megyek vizsgázni... vuhh de fura szó, az érettségi óta nem vizsgáztam :P A korábbi szókincsem (tételek, tanulás, vizsga, tanár) erőteljesen lecserélődött (fizetési papírok, fizetett szabadság, minimálbér, munkaidő).
Ja, Biatorbágy! Azt hiszem azt még nem is említettem. Nos, a paprikáskrumpli valami fenomenális volt, minden elismerésem Zsófinak. Pia nem fogyott annyi, mint amennyivel számoltunk, de hát attól tartok kezdek kinőni ebből. Néhány ilyen után már nem élmény, hogy az ember kiüti magát és másnap valami fura helyen ébred. Mondjuk Küki azért közel volt hozzá. Fel fog éledni a veteményes kert. A "hat lány, egy fiú" felállás nem éppen ideális, de szerintem Gergő elég jól kezelte a helyzetet. Néhány apróságtól eltekintve.
Ebéd.
Nem akarom elkiabálni (annak mindig rossz vége van), de egészségügyi okokból úgy döntöttem, hogy abbahagyom a dohányzást. Még nagyon régen Tomi azt mondta - és csak most látom be, mennyire igaza volt -, hogy leszokni sosem lehet, csak abbahagyni. Szóval nem is a leszokás a célom, mert azt sose érném el, és akkor elkeserednék a sikertelenségem miatt. Persze nem azt mondom, hogy soha többet az életben nem akarok rágyújtani, ezt megígérni - lássuk be - botorság lenne.
Ha már egészségügyi dolgoknál tartunk, akkor itt említeném meg, hogy hólyaggyulladásom van. Nagyon fáj. Belehalni nem fogok, szóval továbbra is olvasnotok kell a baromságaimat.
Úgy néz ki, ma meglesz a kalap.
Sajnos ma fél négytől fél egyig folyamatosan dolgom lesz, de a szemem sarkából láttam múltkor a polcon A mások élete című filmet, elég jókat olvastam róla, úgyhogy érik egy megnézés. Ha a szimatom nem csal, valami currys dolog lesz ebédre.
A héten végre vége a kresznek, 13-án megyek vizsgázni... vuhh de fura szó, az érettségi óta nem vizsgáztam :P A korábbi szókincsem (tételek, tanulás, vizsga, tanár) erőteljesen lecserélődött (fizetési papírok, fizetett szabadság, minimálbér, munkaidő).
Ja, Biatorbágy! Azt hiszem azt még nem is említettem. Nos, a paprikáskrumpli valami fenomenális volt, minden elismerésem Zsófinak. Pia nem fogyott annyi, mint amennyivel számoltunk, de hát attól tartok kezdek kinőni ebből. Néhány ilyen után már nem élmény, hogy az ember kiüti magát és másnap valami fura helyen ébred. Mondjuk Küki azért közel volt hozzá. Fel fog éledni a veteményes kert. A "hat lány, egy fiú" felállás nem éppen ideális, de szerintem Gergő elég jól kezelte a helyzetet. Néhány apróságtól eltekintve.
Ebéd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése