Elsősegély

Átmentem az elsősegélyen :) Nem ez a meglepő, hanem ami övezte. Fél kilenckor Aliz csoporttársam és a férje felvettek engem és Ancsát a pékségnél, majd terveink szerint felvettük volna a Bem téren Dórit, ehelyett felvettük a Bem téren Dórit és Ádámot, aki bekönyörögte magát a kocsiba, hogy dobjuk ki otthon, mert elfelejtette elhozni a vizsgalapját. Még így is negyed tízre értünk be, holott tízre voltunk kiírva, úgyhogy egy darabig megpróbáltam megnyugtatni Ádámot, aki baromira izgult és minden vágya volt, hogy rágyújtson, de félt, hogy a bagószag nem tesz jó benyomást a vizsgáztatóknál. Én nagyon szerettem volna, hogy rágyújtson, mert a kreszvizsga előtt is jót tett, hogy bagózás után őt szagolgattam. Na de. Négyesével hívtak be minket, én Alizzal, Dórival és Ancsával mentem be. Először stabil oldalfekvésbe tettem Dórit, mialatt a többiek újraélesztették a gumibabákat, és épp mikor én feküdtem a pléden kicsavart helyzetben, a viszgáztató elkezdett belekérdezni abba, amit Aliz mondott. Kérdezte kihez jártunk tanfolyamra és milyen könyvből tanultunk, mert állítólag az egész csoport ugyanazokat a hibákat követte el, tehát nyilván nem mindenki ennyire segg, hanem rosszul tanítottak minket. Én - továbbra is stabil oldalfekvésben - megpróbáltam beszállni a beszélgetésbe, és azt hiszem a vizsgáztató engem tekintett leginkább partnernek a téma megvitatásában. Annak ellenére, hogy a padlón feküdtem. Ezután kaptam két szituációt, de csak az egyiket mondhattam el, ezután felkértek, hogy lélegeztessem a gumibabát, majd megkaptam a papírt, hogy megfeleltem. Azóta dühöngök az idióta nő miatt, aki a tanfolyamot tartotta, hogy mindössze ennyit volt képes produkálni.
Egyetlen következtetést vonhatunk le a dologból: a gumibaba azt hiszem meghalt a karjaim között.