Végigesszük Budapestet - I. rész

Az egész egy kuponnal kezdődött, amit a két ünnep között fogyasztottunk le a Liszt Ferenc téri Mediterrán Bistroban. Steak-et ettünk Budapest módra, ilyet még nem ettem azelőtt, és szeretek új dolgokat kipróbálni. Közepesen átsütve kértem és nagyon ízlett, negatívumként csupán annyit tudok felhozni, hogy a dizájnos, szögletes, hosszúkás tányér, amin az étel volt, valahogy nem állt meg a saját lábán és egyfolytában pörgött-forgott, ahogy próbáltuk vágni rajta a húst, de ez igazából még viccesen is jött ki. Rajtunk kívül nem sokan voltak a helyen, így nem is kellett sokat várnunk, és a pincér is kedves volt, ééés olyan ablak melletti helyünk volt, ami ilyen kis kuckós, egy emelvényen, én nagyon szeretem az ilyeneket. A levendulás szörpbe én tettem volna egy kis citromot, de ez már csak az én hülyeségem. Alapvetően tök jó élmény volt, ami azért is érdekes, mert így utólag elolvastam facebookon az értékeléseket, és sokan eléggé lehúzták a helyet azzal, hogy lassú a kiszolgálás, bunkó a személyzet, és hogy azt érezték, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesültek amiatt, hogy kuponnal mentek. Persze volt, aki az ételt is kifogásolta, hogy mirelit a krumpli, olcsó a hamburger buci, száraz a hús. Én ezekből semmit sem tapasztaltam.

Aztán jött még egy kupon, ez a Puliba szólt, ahol kétezer forintért (a Mediterrán Bistroban Taky nem árulta el az árakat) ehettünk egy levest vagy hideg előételt, egy főételt, egy desszertet, és benne volt még az árban egy pohár bor vagy sör. Mondanom sem kell, ezért az árért már alapból megéri elmenni a helyre, de a kaja is jó volt és a kiszolgálással sem volt gond, én vargánya krémlevest ettem, rozé kacsamellet rukkola salátával, és somlóit, Taky pedig gulyáslevest, csirkepörköltet, és szintén somlóit, mindketten egy pohár vörösborral kísértük, nekem minden nagyon ízlett és a hely kicsit nyers és minimalista stílusa is tetszett. A facebook értékelések alapján ez az étterem még inkább megosztja az embereket, akik lehúzták, azok hosszú és részletes beszámolót írtak róla, amire a hely vezetése válaszolt, egyébként minősíthetetlen stílusban, de kávé mellé vicces végigolvasni.

Itt már úgy éreztem, hogy most már az én köröm jön és én viszem el Takyt valami fasza helyre, és az volt a tervem, hogy az elsőbe megyünk, ami basszus pont azon a héten zárt be, és ott álltunk a Kálvinon, hogy most mi legyen, mire feldobtam a Pizza Manufaktúra ötletét, mert mindketten ismertük és szerettük. Csak hogy az Erkel utcába érve azt láttuk, hogy már nem csak a Green Sheep hűlt helye fogad minket (ami amúgy azóta újranyitott!), hanem a pizzéria is eltűnt. Tovább tanakodtunk, böngészve a térképen a környéket, mikor Taky észrevette, hogy van ám Pizza Manufaktúra, csak kb. 100 méterrel arrébb költözött a Lónyay utcába. Nem tudom, mikori volt a költözés, de nem lehetett olyan rég, mert az új hely még csak félig-meddig állt készen, pizzákat sütöttek ezerrel, de az üdítő választék még hiányos volt, de hát ittunk egy kólát meg egy gyümölcslevet, úgysem az üdítők miatt mentünk oda. Szomorúan tapasztaltam, hogy a kedvenc Manufaktúrás pizzámat, a Latte Kukorit megszüntették, de sebaj, kértem egy bivaly mozzarellás bazsalikomosat, aminek az egyik csodája, hogy frissen teszik rá a rusztikusan aprított bazsalikom leveleket, azt viszont már nem értettem, hogy a mozzarellát miért hidegen tették rá. De ezt tényleg nem. Ráadásul régen nem így csinálták. Ettől persze még finom volt. A srác a kasszánál nagyon pörgött, szerintem szed valamit, de vicces volt és közvetlen. Az ülőhelyek viszont elég kényelmetlenek, az asztalok vagy nagyon kicsik és két ember is alig fér oda, vagy nagyon nagyok, és akkor meg ismeretlenek ülnek le egymás mellé, ami bizonyos esetben akár még jól is elsülhet, de szerintem senki se ismerkedni megy oda. Összességében picit csalódott voltam, de ezt betudom annak, hogy még nem álltak át az új helyre, ráadásul régóta elég alacsonyan tartják az árakat, úgyhogy egy szavam sem lehet.

A negyedik alkalommal az EPIC Burgerbe mentünk, mert megemlítettem, hogy imádom a cream sodát és ott lehet kapni a hambi mellé. A hely nagyon jól néz ki, jó a stílusa, egyetlen hátránya, hogy kicsit kicsi, aminek megértem az anyagi okait a Corvin sétányon, de csúcsidőben elég szűkösen voltunk. Az italválaszték valami fantasztikus, nem hogy cream sodát, de tízféle cream sodát lehet kapni, és mindenféle más, angol és amerikai italokat, én legszívesebben az egész hűtőt végigkóstoltam volna. A hamburgerek közül lehet előre összeállított kombókat is választani, de összeválogathatod saját magadnak is, hogy pontosan mit kérsz bele, mi az utóbbit tettük, én marhahúsos, szezámos bucis, cheddar sajtos, jalapenos, sült hagymás cuccot toltam sültkrumplival, nagyon-nagyon jó volt, ide még visszamegyek. Természetesen egy csomó minden mást is lehet enni a hamburgeren kívül, de azokat nem vizsgáltam meg tüzetesebben, gondolom a szokásos saláta-nachos-sülthús dolgok. 

Na és akkor elérkeztünk a tegnap történtekhez, kicsit hosszú volt a bevezető, értem én. Tegnap a Padthai Wokbar-ban voltunk, ahol jártam már korábban is és nagyon szeretem (már hogy mindkétszer az Október 6. utcaiban, de van több ponton is a városban). Az a rendszer, hogy te válogatod össze magadnak, hogy miből készüljön a kajád, először választasz egy tészta vagy zöldség alapot, aztán húst (vagy tofut), aztán zöldségeket, gombákat, magokat vagy fűszereket, végül pedig egy szószt. Nagyon hamar megvan, nagyon jó adag, és isteni finom. Próbálok változatosan rendelni, de a satay szósz annyira jó, hogy arról nem tudok lemondani. Múltkor csirkével ettem, most rákkal, mindkétszer teljes kiőrlésű tésztával és kesudióval. Taky tojásos tésztát kért csirkével, ananásszal, fafül gombával és édes-savanyú szósszal, plusz kértem egy adagot elvitelre is, mert ritka az olyan hely, ahol anya nem csak hogy tud enni, de még válogathat is, és abszolút segítőkészek és kedvesek voltak, amikor kértem, hogy a rizstésztához ne tegyenek tojást (nem tudom, van-e még olyan, akinek nem mondtam, de anyu a veséje miatt napi 40 g fehérjét ehet, amibe egyáltalán nem fér bele a hús, a hal, és a tojás, és csak módjával fér bele bármi, amiben liszt vagy tejtermék van). Ezen kívül imádom, hogy friss zöldséges-gyümölcsös limonádékat lehet kapni, amikben nincsen cukor. Az uborkás a kedvencem. 

Így a végére egy kicsit elfáradtam az értékelésekbe, és éhes is lettem eléggé, de legközelebb, ha már nem öt, hanem csak egy helyről írok, akkor lehet, hogy részletesebben is ki fogok tudni térni mindenfélére.