PETŐFI SÁNDOR: Végszó ***hoz
Isten veled, te elpártolt barát,
Veszett ebként ki szívem megmarád,
Isten veled;
Fogadd a vett sebért emlékül,
Mely fölszivárog belsejébül,
Lelkemnek vérét, könnyemet.
Nem a legelső rajtam már e seb,
De egyik sem volt fájóbb, mérgesebb
A sok között,
Melyet vétkes könnyelmüséggel
A hűtelenség fegyverével
Bennem baráti kéz ütött.
Dúsgazdag bánya a tapasztalás,
Melyből sok ember életkincset ás -
Nem én, nem én!
Gyönyörszomjas szivem... remélve...
Az annyiszor megnyílt örvénybe
Hanyatthomlok rohan, szegény.
Remény, remény, mért vagy te szép virág?
Téged nekünk az ég miért is ád?
Azért-e csak?
Hogy hervadandó kelyhed légyen,
Hová csalódás éjjelében
Szemünk harmatjai hulljanak...
De nem panaszlok, bár keblem teli,
S az elfojtás még inkább neveli
Búm tengerét;
Úgyis ki tudja? hogyha hallnád
Lelkem kiáradó fájdalmát:
Talán már meg sem értenéd.
Nem is kivánom megtérésedet,
Akár ohajtod, akár megveted
Uj frígyemet.
Az istenség is tehetetlen
Eggyé büvölni e kebelben
A szertezúzott láncszemet...
Nem láncszem az, nem! egy világ vala,
Melynek napjául a hit lángola,
A drága hit!
Rájött a végitélet napja,
S már semmi föl nem támaszthatja
Ledúlt világom romjait.
Isten veled hát, elpártolt barát,
Ki ábrándim ködét elzavarád,
Isten veled!
Fogadd a múltakért emlékül
Megcsalt barátság gyötrelmétül
Utószor omlott könnyemet.
Erre a versre véletlenül bukkantam rá anno, amikor irodalom órára kerestem valamit Petőfitől, amit felmondhatok. Hogy miért, azt nem tudom pontosan, de magával ragadott a vers, azóta többször, több helyen felhoztam már ilyen-olyan formában, néha el is szoktam szavalni, mert akárhányszor mondom vagy olvasom el, minden alkalommal újabb és újabb mondanivalót érzek benne. Meggyőződéssel vallom, hogy ez Petőfi egyetlen jó verse, de ez igazán jó. Ezt persze lehet vitatni, mindenesetre nekem sokat jelent.Ha van elég türelmetek, olvassátok el legalább egyszer, hátha találtok benne ti is valami olyat, amit felismertek a saját életetekre vetítve. Mert valahol ez a versek lényege.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése