2010. augusztus 3., kedd

Rémálmok

Az utóbbi időben (hónapokban) sorozatos rémálmok kísértenek. Előfordult már, hogy folytatásos volt a történet, vagy ugyanaz volt a helyszín, de minden egyes álomban van egy állandó szereplő. Ezek nem a klasszikus értelemben vett rémálmok, nem zuhanok, nem üldöz medve, nem halok meg... Olyan dolgok történnek, ami negatív érzéseket váltanak ki belőlem, és az álomban ezek az érzések iszonyatosan felerősödnek. Ha egyedül érzem magam, akkor az álomban tízszer olyan szar ez az egyedüllét. Egyedüllét, magány, elveszettség, elhagyottság, csalódottság, zavar, elkeseredettség... És amikor felébredek, majdnem mindenre pontosan emlékszem, és az érzések teljes erővel ott tombolnak bennem egész nap. Erre még rátett egy lapáttal, hogy tegnap megnéztem moziban az Eredetet-et (eszméletlenül kibaszottul jó film), ami arról szól, hogy valakinek az elméjébe be akarnak ültetni egy gondolat magot, az álmain keresztül. Egyébként mindenkinek csak ajánlani tudom, mi teljesen feldobódva jöttünk ki a moziból (ami persze a film alatt elfogyasztott vodkától is lehetett), ezért a filmért érdemes kifizetni a mozijegyet.

A hétvégés műszak egy katasztrófa volt. Nem is akarok túl sokat beszélni róla, mert ezen a héten is hétvégés leszek. Ma nem csináltam semmit, csak főtt kukoricát ettem és néztem ki a fejemből. 

1 megjegyzés:

Pöcc írta...

Írásban minden bizonnyal kisebb hatásfokkal fog bírni, de azért megpróbálom. Egyik reggel egy rossz ébredés után megkérdezném:
"Úristen, hogy nézel ki? Iszol Te eleget?!?!"