2010. április 13., kedd

Varázsvessző

Vasárnap elmentünk Gyömrőre a nagymamám gyászmiséjére, húsvét miatt nem tudták előbb megtartani. Viccesen pici volt a templom, apát a pap befogta felolvasni, én meg jóformán végig egy színes hátú kis rovart tanulmányoztam, ami az előttem ülő néni kabátján pihengetett és sétálgatott. Mise után megebédeltünk egy étteremben, aztán átmentünk nagyapám lakására kávézni. Katával az ölemben (unokatesóm) sikerült ki is borítanom a kávémat.
Nagyapám megkért minket, hogy nézzük át a nagyinak néhány cuccát, hogy mi kell belőle. Volt ott sok kozmetikum, azt anyával és a nagynénémmel elosztottuk egymás közt, így megkaphattam azt a Gucci parfümöt, amilyen nekem is volt, de elfogyott, és az a kedvencem. Kaptam egy gyűrűt is, hogy miből készült vagy hogy van-e értéke, azt nem tudom, de ez az egy volt jó az ujjamra, és még tetszik is, és mindig a nagyira emlékeztet.
Anya pedig elhozta a legfurább holmit a házból, egy hajlékony fémrudat, illetve azt hiszem egy nagyon sűrű spirálból áll. A fiúk megkérdezték, hogy ez mi, mire anya azt mondta, hogy ne nevessünk, de ez egy varázsvessző. Az igazán vicces az volt, hogy senki sem nevetett, csak fapofával ült tovább, úgyhogy én meg ezen kezdtem el röhögni... Na most ennek a varázsvesszőnek az a lényege, hogy vizet és fémet lehet keresni vele. Meghatározott módon a kezünkbe kell fogni, és ahol lehajlik, ott nagy valószínűséggel víz van. Feltétlenül hozzá kell tennem, hogy anya nem hisz ebben, de egyszer valaki elhívta egy telekre, ahol anyának az egész területet be kellett járnia ezzel a fémdarabbal a kezében, a pasi közben itt-ott karókat vert le a földbe, majd mikor végeztek, egy ponton elkezdett kutat ásatni. Azt gondolom ti is tudjátok, hogy a kútfúrást méterben kell fizetni, ezért minél magasabban van a víz, annál kevesebbért lesz kút. A szomszéd telkeken ötven méter mélyre is leástak, de nem találtak semmit, azon a ponton pedig, ahol ez a pasi kezdett ásni, húsz méternél vizet találtak.
Állítólag azért anyához fordult, mert ismerte anya nagyapját, akinél szintén működött ez a dolog. Pedig a dédapám sebész volt, tanult és okos ember, de ebben az egy dologban valahogy mégis hitt.
A vízkeresésnek nem csak a kútfúrás az egyetlen célja, hanem az is, hogy megtalálják azokat a pontokat a házban, ahol vízerek vannak, mert állítólag ezek betegséget és rossz közérzetet okozhatnak, így pl. nem jó, ha valakinek azon a ponton vagy az ágya. Mivel anya elég beteg már így is, azt hiszem érdemes ezt kipróbálni, veszíteni nem fogunk semmit. Megkértem, hogy majd az én szobámat is varázsvesszőzze meg, hátha attól vagyok elmebeteg, hogy az ágyam alatt vízér van :P

Nincsenek megjegyzések: