2009. november 2., hétfő

Diákigazolvány

De szar ez a szünet vége. Ma reggel fél nyolckor megszólalt az ébresztő a telefonomon, egy mozdulattal a szoba másik végébe hajítottam, és úgy döntöttem, hogy én még nem állok készen egy filozófia órára. Aztán hívott Orsi, hogy megyek-e filozófiára :) Mint kiderült, nem én voltam az egyetlen, aki rosszul viselte a hétfő reggelt...
Mivel az ideiglenes diákom 31-én lejárt, első utam a Questurába vezetett, hogy átvegyem a szuper új ELTE feliratú kék csodámat, amin egy olyan kép van rólam, amin egy drogos óvodásnak nézek ki. Egy fél délelőttöt kellett volna kibírnom ellenőrök nélkül, hát mikor máskor futok össze nyolc ellenőrrel a vonaton? Vennem kellett egy teljes árú jegyet (320 Ft), aztán egy BKV jegyet is (300 Ft), mert metróztam, ahol minden ki- és bejáratnál csekkolnak. Úgyhogy a kajára szánt pénzemet jegyekre költöttem, amitől éhes és ideges voltam (mert persze nem volt itthon semmi, még kenyér se, amiből szendvicset csinálhattam volna), de legalább másfél óra sorbanállás után hozzájutottam a diákomhoz. Emiatt két előadásról lemaradtam, illetve a másodikról csak elkéstem volna, de nem volt kedvem bemenni. A többiek megnyugtattak, hogy emiatt ne aggódjak, az egyetemen mindenki ezt csinálja. Nyelvfejlesztésen összevont filmnézés volt, ami alatt Orsi zsibbadásig ülte a seggét, nekem beállt a nyakam, mert nagyon magasan volt a képernyő. Irodalomra nem mentem be, mert már azt hittem, elájulok az éhségtől.
Nem volt egy jó nap, de legalább vége van. Majdnem.

2 megjegyzés:

miki írta...

Ez aljas ráalom hogy "az egyetemen mindenki ezt csinálja". Van aki időnként a suliba vala eljutásig se jut. :)

Szendzsi írta...

Én valahogy akkor is rosszul érzem magam emiatt :D