Szidtam a gazt, az ostobát,
Nem csinálom tovább,
Szólnék, amint kell,
Csak szót érthetnék legalább
Elszánt szivemmel.
Gazdát kerestem; mindegyik
Nyájas, finom, - nekik
Játék a fegyver;
Senki nem szövetkezik
Elszánt szivemmel.
Ír földről hoz minket a szél.
Nagy harag, kicsi tér -
Korcs lesz az ember.
Anyám méhéből jövök én
Elszánt szivemmel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése