Mumus

Sikeresen felvettem 29 kreditnyi órát, bár titkon hozzátenném, hogy még mindig erős késztetést érzek arra, hogy hagyjam a picsába az egészet és elmenjek dolgozni. Most nem azért, mert elegem van, hanem egyszerűen mert az egyetem számomra egy mumus. Mi van, ha ez most tényleg egy olyan akadály, amit nem tudok bevenni? Na mindegy.
Ma megsütöttem hét pizzát az éhenkórász családnak, úgyhogy most már minden létező testhelyzetben fáj a hátam. Reggel meg hatkor keltem és bekísértem egy ismerős srácot a Majorba, most lesz elsős, illetve német tagozatos nulladikos. Budai az ofője, kis mázlista :P Beszéltem is Budaival, kérdezte, hogy maradok-e az osztályfőnöki órájukon, de igazából fáradt voltam és cigizni akartam, úgyhogy nem maradtam. Összefutottam még Méri anyussal és Jägerrel, és valahogy teljesen elfogott a nosztalgia, szívesen járnék oda még négy évet.
Már megint be van gyulladva a szemem valamitől.
Lassan el kéne kezdenem az olasz cuccaim átböngészését. Hátha hasznát veszem néhány régi dolognak.
Basszus holnap meg hétre megyek vezetni... Aludnom kéne, még csak fél hat van és alig bírom nyitva tartani a szemem.